A Gellért..

a vasútmodelleken túl

 Budapestiként egyszerre ismerős, mégis ismeretlen épület számomra a Gellért Szálló. Mivel csak pár utcával lakom arrébb, kicsi az esélye, hogy szállóvendégként lépek majd be egyszer, de most tettem egy gyors kitérőt bent, ha már van pár gyerekem, akivel elmehetek az adventi vasútmodell kiállításra.

 ( A vonatokról sajnos egy szót sem fogok szólni, ezért előre is elnézést!)

 

image_6.jpg

image_11.jpg

image_4.jpg

 

A Gellért Szállóról nem sokszor írnak, de nyáron épp cikkezett róluk a 444. színvonal, csillagok, vendég elégedettség témában.

".. a Gellért szálló (hivatalos nevén Danubius Hotel Gellért) nem szerepel a hoteleket minősítő és a csillagokat adományozó, egységes európai irányelvek alapján működő szervezet, a Hotelstars listáján - sem a négycsillagos szállodák között, sem más kategóriában.

Nem véletlenül: a szálloda ugyanis úgy döntött, hogy egyszerűen nem minősítteti magát a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével, ami nálunk a Hotelstars kritériumai alapján az osztályozást végzi és a csillagokat osztja.

Ehhez persze joga van, Magyarországon egyetlen szállodának sem kötelező részt venni a minősítésben. Ha viszont nincs hivatalos minősítés, egyáltalán nem biztos, hogy a Gellért részéről tisztességes dolog négycsillagos szállodaként feltüntetni magát - főleg azokhoz a hotelekhez képest, amelyek átestek a szigorú minősítési procedúrán, és úgy érdemelték ki a csillagaikat.

A Hotelstars magyarországi titkára, Lukács Attila szerint a Gellértben ugyanis olyan állapotok uralkodnak, hogy ha a szálló minősíttetni szeretné magát,

"egyetlen egy csillagot sem kapna".

(Update: Lukács Attila a cikk megjelenése után módosította álláspontját, és közölte: az, hogy valójában hány csillagot kapna a Gellért a Hotelstars rendszerében, csak akkor derülhetne ki, ha valóban elvégznék a minősítést.)

 

Később a cikkben megszólal a szálló pr- menedzsere is.

 

" Fodor Mónika, a Gellért tulajdonosa, a 23 szállodát üzemeltető, angol családi tulajdonban álló Danubius lánc pr-menedzsere azt mondta, hogy a Gellértet egész egyszerűen azért tüntetik fel négycsillagosként,

mert a szolgáltatás minőségét tekintve a Gellért szálló négycsillagos.

“A négy csillag segít bekategorizálni a vendégnek, hogy mire számítson” - mondta Fodor. “Ha nem tetszik neki, nem jön többet.”

És hogy miért nincs szükség a szakmai minősítésre? “A Gellért önálló életre kelt brand, eladja magát” - mondta Fodor, aki szerint az az állítás, miszerint ha a Gellért minősíttetné magát, nem kapna egyetlen csillagot sem,

“cizellált túlzás”.

És bár készült terv a felújításra, Fodor szerint a munkálatokat iszonyúan megdrágítja, hogy az 1916 és 1918 között, a szomszédos fürdővel egy időben épült Gellért szálló műemlék épület, így a felújítás során rengeteg követelménynek kellene megfelelni.

Tény viszont, hogy amilyen lepukkant a Gellért, olyan olcsó. Az utcáról beesve 70 euróért, de akár kevesebb pénzért is lehet egyágyas szobát kapni, de egy lakosztály sem kerül sokkal többe 200 eurónál, ami az európai szállodai árak ismeretében nemhogy nem sok, hanem kifejezetten barátinak számít."

 

img_1719.jpg

12339148_10153650823762752_4310006390439436529_o.jpg

 

A málló pompa valóban jól leírja a belső terek állapotát, de közel sem annyira rossz a helyzet, mint arra a pletykák alapján számítottam. A meglepő dolgok listájában ez a csillár vezetett az izgalmas lampion pótlásokkal.

Hogy mindez honnan indult?

Kis Gellért történelem a szálló honlapja alapján:

"A Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő építését 1911-ben kezdték el, azonban az első világháború késleltette a munkákat. A század eleji palota-szállók elegáns, szecessziós stílusában megépített szállót 1918 szeptemberében nyitották meg....Az épületet Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor tervezte.

A négyemeletes szálloda a megnyitáskor összesen 176 szobából állt. A lakosztályokat vezetékes, termálvizet és szénsavas vizet is szolgáltató fürdőszobákkal látták el. Röviddel a szálló és gyógyfürdő átadása után, 1918. október 31-én kitört az őszirózsás forradalom, és 1919 végéig a szállodát katonai célokra vették igénybe.

A politikai és társadalmi helyzet normalizálódása a Hotelt és Fürdőt visszaadta eredeti rendeltetésének, újra megnyithatta kapuit a polgári lakosság számára. A két világháború között a szálloda pazar belső tereivel, teraszaival és medencéivel hamar a budapesti társasági élet központjává vált.  A magyar kormányzó és a mindenkori magyar kormány tagjai mellett Európa királyi házainak főhercegei és főhercegnői, polgármesterek, maharadzsák, költők, művészek és milliomosok laktak a szállodában, Julianna holland királynő itt töltötte mézesheteit."

horthyreceived.jpg
1919. november. 16. Horthy Bevonul Budapestre és lefoglalja a Fővezérség számára a szállót.

Ez a kép nincs fent a hotel oldalán.




 

 

 

 

1927-től Gundel Károlynak ítélték oda a szálloda éttermének bérleti jogait. Tevékenységüknek, melyet húsz éven át gyakoroltak, nagy része volt abban, hogy a Gellért Szálló felzárkózott a világ grand hoteljeinek sorába, és előkelő rendezvényei Európa-szerte újságcikkek témái lettek. Itt született meg Gundel Károly három híres étele is: a fogas Rothermere, a bakonyi gomba és a pittsburgi borjúborda. 

 


"Sajnos a II. világháború jelentős sebeket ejtett a szálloda épületén, a dunai oldal teljesen, a hegyoldali rész részlegesen kiégett. Az újjáépítés 1946-ban kezdődött a hegyoldali részen, majd 1957-ben elkezdődött a dunai rész rekonstrukciója is. 1960-ban alakították át a mai képükre a Duna termet, a Márvány termet, a Gobelin termet és a Tea Szalont, valamint az Eszpresszót."

89952.jpg

A kép forrás: http://nol.hu/kultura/herr_gellert-323631 dátum:1967 augusztus.15.

Állítólag végtelen a világhírű vendégek listája.. Yehudi Menuhin hegedűművész volt a második világháború után az első híres szállóvendég, aki a Gellért vendégszeretetét többször is élvezhette. Bár az ajtók inkább kórházra, iskolára emlékeztetnek, de a felirat alapján ez lehet a híres lakosztály.

image_1.jpeg

"A 70-es évekig a Gellért Szálloda reprezentálta a magyar idegenforgalom élvonalát. Ezekben az évtizedekben a szálloda szakemberek nevelésében is az élen járt és számos olyan szállodai és éttermi szolgáltatást is bevezetett, mely úttörőnek számított a háború utáni Magyarországon. A Gellértben fizethetett először a vendég saját országának valutájával, itt lépett először szolgálatba az első reptéri transzfer kocsi, itt állt először minibár a vendégek szobáiban. A Gellért Szálloda Söröző Étterme alkalmazta először a svájci tányérszervizt."                       ( "Lényege, hogy a felszolgáló már közvetlenül tányéron viszi ki az ételeket a vendégeknek. "http://www.kislexikon.hu/tanyerszerviz.html#ixzz3tdGAHlfS

Foglaláskor láthatjuk, hogy most milyen a 221 szoba és a 13 lakosztály. A képek alapján az a benyomásom, hogy nagyrészt a '60-as évek fénykorából maradt berendezést élvezhetjük ma is, de séta közben találtunk épp felújítás alatt álló szobát. Aki már járt a Club Aligában, az tudja, hogy ennek a múlt idézésnek van varázsa. De tényleg!

forrás: http://www.danubiushotels.hu/szallodak-budapest/danubius-hotel-gellert/szobak Itt sok-sok képet láthattok még.

592_maxi.jpg

600_maxi.jpg

200_maxi.jpg

583_maxi.jpg 

A '70-es évekig tartó fénykorra és az "itt mindig boldog" törzsvendégekre emlékeztető táblát találtunk az Eszpresszóban Judith Müller,  parfümkreátor, egykori kedvenc asztala mellett.

img_1732.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem tudtam megállni, hogy utána nézzek ki volt Judith Müller, és egy kelet-európai zsidó nagyasszony élettörténete jött szembe. 

".. Édesanyám pedig egy szegény kefegyári munkáslány volt, de így is karriert csinált: saját erejéből balett-tanár lett, és eljutott odáig, hogy a harmincas években balettiskolája volt Debrecenben. ......Tulajdonképpen egy feudális zsidó családban nőttem fel a luxusok luxusában. Édesanyám vasfegyelemmel nevelt kötelességre, tiszteletre, pontosságra .... Szabó Magda egyébként több regényében emlegeti „Renée nénit”, aki az én anyukám. A családban németül és franciául beszéltünk, bécsi neve­lő­nőm volt, aztán a háború után anyám hozatott egy angol governesst. Ő, valamint a legtöbbet forgatott angol–magyar szótár megalkotója, Országh László tanított angolra. A nagyvilágot intellektuális értelemben Országh professzor nyitotta ki előttem..

...Mindennap öt emeletet mostam fel lakbér helyett, este pedig mosogattam a Pigalle-on. Jól tanultam, nagyon tehetséges voltam, fegyelmezetten, szívvel-lélekkel dolgoztam, ezért sokszor engem hívtak az elit kozmetikákba helyettesíteni, ha valaki hiányzott. Franciaországban már ekkor is nagy divat volt borravalót adni, de én mindig hátratettem a kezem, és nem fogadtam el. Így aztán borravaló helyett meghívásokat kaptam. Többek között a Rothschild családhoz, akiket érdekelt a magyar lány, aki Izraelből jött. Az ismeretségeim másik része nem az előkelőségek, hanem az értelmiségiek körében alakult ki. A make up tanárom, Jean d’Athen egyszer azt mondta nekem: „Kicsikém, elviszlek délután a Fleurbe. Nagy hasznát fogod venni a nyelvtudásodnak.” Mint kiderült, az egzisztencialisták társaságába kerültem, olyan nevek voltak e kör tagjai, mint Jean Cocteau, Jean-Paul Sartre, Simone de Beauvoir, Jean Marais, Pablo Picasso és sokan mások. Mikor meghallottam, kikkel ülök egy asztalnál, tátva maradt a szám. Aztán majdnem minden héten ezzel a társasággal töltöttem az időmet." (http://www.hetek.hu/interju/200908/interju_judith_muller_oscar_dijas_parfumkreatorral%20)

A Gellért külön világot jelentett a városon belül ekkoriban.

A tökéletes eleganciát képviselő kastélyszálló 1945 után, kezdetben a hazalátogató külföldiek kedvenc helye lett, majd miután ők elvitték a jó hírt világ szerte, hogy a „Gellért ma is a régi”, odaszoktak a külföldről érkező idegenek is.   Szobái, fürdője, drink bárja, étterme és kávéháza egyaránt, valami különös bájt kölcsönzött a feszes külvilággal szemben, mintha éppen annak ellenkezőjét rejtették volna a falak, egy olyan álomvilágot, ahol test és lélek elengedheti magát és mindkettő szabadon szárnyalhat. A Gellért arra az időre, amíg ott vendégeskedett az ember, egy külön életformát jelentett, és így van ez ma is.

A hatvanas évektől az időről időre hazalátogató Müller család tagjai is itt szálltak meg. Szerették, otthonosnak érezték ezt a helyet, és ez az érzés Judithban, aki egyébként is életcélszerűen hitt a tradíciókban, haláláig megmaradt. Szeretett volna életvitelszerűen a Gellértben élni, nemcsak olykor-olykor megszállni, ezt a lehetőséget azonban megtagadta tőle az élet. A kávéházat azonban mindig is az otthonának érezte, ott, ami fájt kevésbé fájt és a jó is felerősödött.  Ott lehetett a legbensőségesebben beszélgetni. Asztalánál komoly volt - ahogy mostanság mondják - a pörgés, osztogatta, szórta jó tanácsait hölgybarátainak, vagy éppen új illatokról, butéliákról álmodozott. A kávéház márvány asztala mellett készült fel többek között a Hungarian Rhapsody-ra, a magyar illatra is. Ott bűnözött a süteményekkel, fogadta barátait, ez volt az ő szalonja.(http://zsidonok.hu/page/helyszin)

Jelenleg

13 lakosztály, 38 superior kétágyas, 94 standard kétágyas, 49 egyágyas fürdőszobás és 40 egyágyas zuhanyzós szoba áll a vendégek rendelkezésére. Az általam látott vendégek egyébként zömében fürdőköpenyben rótták a folyosókat, átkelve a fürdő és a szálló között.

Bár van, aki szerint a szálló történelme egyben a 20. század történelme is, a 21. században nagy dolgok nem történnek a Gellért táján. Bár rendezvényekkor a fényfestést nagyon szeretem.

Nyáron a 304-es lakosztály megkapta az Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos nevét. "A szállodának régi hagyománya, hogy törzsvendégeiről nevezi el szobáit. de a szálló 97 éves történetében most fordult elő először,  hogy a névadó személyesen is jelen volt az alkalmi ceremónián."

11406282_10153452201529357_4261987803165504010_o.jpg

A kép az esemény facebook albumában található: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.10153452200359357.1073741838.158123959356&type=3

A hotelben lakosztály viseli Habsburg Ottó, Richard Nixon, Yehudi Menuhin, Andrew-Lloyd Webber és Maximilan Schell, valamint Páger Antal és Turay Ida nevét egyébként.

A zsidó nagyasszonyok világát fűszerezi nemzeti ízzel a szálló belső tereinek monumentális díszítése.

Dr. Rubovszky András egykori szálloda igazgató szerint a Gellért hungarikum. A szálloda fő folyosóit Bozó Gyula festett ólomüveg ablakai díszítik, melynek témája a Csodaszarvas legendája. "..a mű mondanivalója: A Csodaszarvas mitológia, de a nemzet, dicső történelme folytán, ma is él. Éppúgy, mint ez a szálloda, amely mára kissé megkopva, de változatlan hírrel képviseli hazánkat. " 

img_1728.jpg

Az 5. emeleten a magyar történelem és egyház nagy alakjait bemutató festett üvegablak Marjanocic Straja munkája. 

image_7.jpg

image_5_1.jpeg

A főfolyosón túl a hátsó részeken is izgalmas díszítést találunk, itt nem a történelem, hanem a szálló és a fürdő szolgáltatásai adják a témát.

img_1724_1.JPG

image.jpeg

img_1721_1.JPG

image_11.jpg

 image_10_1.jpeg

 
image_8_1.jpeg

image_9_1.jpeg

image_3_1.jpeg

A szolgáltatással, a Játékkészítőt népszerűsítő műsor színvonalától eltekintve, meg voltunk elégedve. A pogácsát áruló pincérfiú kifejezetten kedves és közvetlen volt a gyerek vendégekkel is. Ezt és az ajándék málnaszörpöt köszönjük neki!

img_1726_1.JPG

Címkék: gellért